Miért ne tartsuk magányosan a papagájt?

Miért ne tartsuk magányosan a papagájt?

A madártartás tudománya napjainkban rohamosan fejlődik. Korosabb társaink még emlékezhetnek a 30-40 éve a családi, ismerősi körben tartott papagájokra - ez rendszerint egyetlen madarat, általában hullámos papagájt jelentett, kicsi kalitkában tartva, néha kiengedve a lakásban. A közelmúltban a táplálkozás is nagyon statikus volt, kizárólag magokkal etették a madarakat.



Az Ara Papagáj

Lenyűgöző szépségű és egyben a legnagyobb méretű díszmadarak. Egy méter körüli hosszuk és nem ritkán 2 kilogrammot is elérő súlyuk van. Dél-Amerikából származnak. Fő tápláléka a dió és a különféle gyümölcsök, kisebb részben zöldségek. Csőrük a legkeményebb magok feltörésére is alkalmas. Hosszú életűek, megfelelő körülmények között tartva 40-50 évig elélnek, de a 70 év sem lehetetlen.
Hazánkban a két legelterjedtebb faj a Sárga-kék ara (Ara ararauna) és a Zöldszárnyú ara (Ara chloroptera). Tartások CITES engedélyhez kötött. Az ara papagáj rendkívüli intelligenciával rendelkezik. Barátságos, szeretetteli és játékos, erősen kötődik a gazdájához, de ugyanakkor nagyon igényli is a foglalkozást, elhanyagolva rosszekedvűvé válik. Beszédképessége nagyon jó, tanulékony fajta.
Megfelelő körülmények között tartva fogságban is szaporodik. Helyigénye nagy, kerti röpdében vagy madárszobában kell tartani.

Itt vagyunk még