![Tanya Plibersek bejelentette Fecskepapagáj-tervét]( "Tanya Plibersek bejelentette Fecskepapagáj-tervét")
A fecskepapagájok helyreállítási terve, amelyet az Ausztrál környezetvédelmi miniszter, Tanya Plibersek jelentett be a veszélyeztetett fajok napja alkalmából, nem volt még véglegesítve, és nem osztották meg a kidolgozásában közreműködő szakértőkkel sem. Miután megismerték, a természetvédelmi csoportok és tudósok szerint a csütörtökön közzétett helyreállítási terv nem tartalmaz érdemi intézkedéseket a madárfajra leselkedő legfőbb fenyegetés kezelésére. Meg is nevezték ezt a veszélyt: az őshonos erdők fakitermelését.
![]()
A kritikusan veszélyeztetett fecskepapagáj egy vándormadár, amely a telet Victoria és Új-Dél-Wales államban, a nyarat pedig Új-Dél-Walesben tölti. Becslések szerint mindössze 300-750 ivarérett madár maradt a vadonban, és a tanulmányok szerint a faj kihalófélben lehet akár már 10 éven belül, ha a kormányok nem tesznek többet a védelméért.
![]()
Plibersek elmondta, hogy az új terv és a fecskepapagájok védelmét célzó projektekre szánt 1,3 millió dolláros támogatás meg tudja oldani "a fajta hosszú távú túlélését". Ez egyike volt a veszélyeztetett fajok napjára időzített kötelezettségvállalásoknak. A terv közzététele azonban újdonság volt a fecskepapagáj hivatalos helyreállítási csoportjának is.
![]()
A csoport tagjai elmondták, hogy az utolsó hivatalos tervezet, amelyet kaptak, egy 2019-ben nyilvános véleményezésre kiadott változat volt. Azt mondták, hogy a terv nem végleges, megjegyezve, hogy a kormány saját sajtóközleménye szerint két állam - NSW és Victoria - még nem írta alá azt. Ők először azután látták a dokumentumot, hogy újságírók szakértői visszajelzést kértek az új tervről.
A környezetvédelmi tárca csütörtökön a Facebook-oldalán közölte, hogy a terv még "véglegesítés alatt áll", és azt közzéteszik majd az elkövetkező hetekben. A probléma lényege, hogy a miniszter kiadott egy sajtóközleményt, amelyben azt állítja, hogy a helyreállítási tervet közzétették, ennek ellenére a helyreállítási csoportból senki sem látta" - mondta Mick Roderick, a BirdLife Australia képviselője a helyreállítási csoportban.
![]()
"Elvárható lenne, hogy a helyreállítási csoport tagjai lássák az állítólagos vagy látszólagos végleges változatot, mielőtt azt kiadják, és mielőtt a média hozzáférhetne." Dr. Dejan Stojanovic, az Ausztrál Nemzeti Egyetem természetvédelmi kutatója és a fecskepapagájok helyreállításának egyik szakértője több, mint egy évtizede, elmondta, hogy a terv egy változatát már évek óta nem terjesztették. A csapat tagjai úgy érezték, hogy mintha kollektív tudásukat "háttérbe szorították volna".
A Guardian Australia tavaly fedte fel, hogy tasmániai és szövetségi bürokraták sürgették a terv módosítását, hogy eltávolítsák a tudományos bizonyítékokat, amelyek szerint a fakitermelés a legnagyobb veszélyt jelenti a fennmaradására. A dokumentum legutóbbi változatának elolvasása után, Stojanovic szerint a dokumentum túlságosan is a cukorsiklók által jelentett veszélyre összpontosít, ahelyett, hogy a fakitermelés jelentette volna a fő veszélyt.
![]()
A terv elismeri, hogy a cukorsiklók okozta probléma súlyosabb ott, ahol az élőhelyvesztés is súlyos, például a fásított területeken. Stojanovic szerint "elszalasztott lehetőség" egy olyan terv kidolgozására, amely véget vet az erdészet által okozott több évtizedes károknak, amelyek "a kihalás szélére sodorták a fecskepapagájt". "Annak ellenére, hogy a tasmániai fakitermelés jelenti a legnagyobb veszélyt ezekre a papagájokra, a kormány egy apró oposszumot próbál bűnbaknak beállítani.
Elmondta, hogy a papagájok közterületeken található élőhelyének védelme szempontjából kritikus fontosságú intézkedések alacsonyabb prioritást kaptak a tervben, mint más, javasolt lépések, beleértve a lakosság felvilágosítását a papagájok védelméről. Stojanovic tagja az ANU nehéz helyzetű madarakkal foglalkozó csoportjának, amely a faj megfigyelését és a genetikai elemzést is magában foglaló kutatásokért felelős.
![]()
Elmondta, hogy a csoport most a közadakozásra támaszkodik a fecskepapagájok megmentésének finanszírozásában, mivel nem kapott semmilyen nemzetközösségi támogatást, mióta az előző koalíciós kormány megszüntette a veszélyeztetett fajokkal foglalkozó nemzeti tudományos központot. Azt is elmondta, hogy nem látott semmit a kormány által a fecskepapagáj-projektekre szánt 1,3 millió dollárból.
A tasmán kormánynak saját, különálló papagáj-programja van. Plibersek szóvivője szerint a tervet "jóváhagyta a a szövetségi kormány független, veszélyeztetett fajokkal foglalkozó tudományos bizottsága, amelyben Ausztrália legtapasztaltabb tudósai szerepelnek".
![]()
A szóvivő elmondta, hogy megértik az őshonos erdők környezeti értékét, és olyan reformokat javasolnak, melyek a szövetségi kormány és az államok közötti regionális erdészeti megállapodások mellett meg kell felelniük a nemzeti környezetvédelmi törvényeknek is. "A kormány figyelembe veszi a szakértők tanácsát azzal kapcsolatban, hogy mely projektek kapjanak támogatást a környezettudományos kutatásokra" - mondta a szóvivő.
Dr. Jennifer Sanger, a Tree Projects nevű érdekvédelmi csoport erdőökológusa szerint a terv nem foglalkozik a fakitermeléssel, beleértve a papagájokat is a Tasmániában található szaporodó- és élőhelyeken. "Mérges vagyok. Környezetvédőként dolgozva az ember mindig reménykedik abban, hogy jobb lesz, és mi ezúttal valódi változást érünk el" - mondta. "Ez a helyreállítási terv a csalódás egy teljesen új szintjét jelenti, mert az erdőgazdálkodást mindenféle intézkedésből kizárta."
