Madarat tolláról, tartja a közmondás, és ebben sok az igazság a papagájok szempontjából is. Az egészséges tollazat madarunk elengedhetetlen és legalapvetőbb tartozéka. Akadhatnak azonban kihívások, amikkel olyankor szembe kell nézni és segíteni kedvencünkön ezen a téren is.
A papagáj fajták igen széles skálán mozognak méret és mindenféle egyéb paraméter szerint. Itthon a tenyérnyi méretű veréb- vagy hullámos papagájoktól elindulva, egész a legnagyobb méretű arákig tart a papagáj-skála.
Házi kedvenceinknél az emberrel való megfelelő kapcsolat és viszony kialakulásához nagyon fontos a madarak számára a minél nagyobb
biztonságérzet és az egészséges mértékű önbizalom megléte. Ezeket a tulajdonságokat tudatosan lehet építeni.
A emberben szunnyadó madarazási hajlamot könnyen felszínre hozhatja barátoknál, ismerősöknél látott házi kedvenc, papagájos tv-műsor, vagy akár egy plázalátogatás, ahol valamelyik kirakatban impozáns madárkolóniát láthatunk. Az internetes médiában is gyakran találkozni papagájos videókkal, képekkel, amik felkelthetik az egyébként eddig kevésbé érdeklődő, laikus ember figyelmét.
Tudjuk, hogy az ember életciklusát a világos és sötét időszakok, vagyis a nappalok és éjszakák állandó váltakozása milyen nagy mértékben képes befolyásolni. Aki járt már falun, jó eséllyel hallotta a legendát, miszerint a tyúk fejét a szárnya alá dugva az állat azonnal elalszik. Na de hogy van ez a papagájoknál?
A kalitkás és a röpdés madártartás után a harmadik lehetőség az önálló madárszoba. Ez egy kis madárbirodalom a lakáson, házon belül, ami csak tollas kedvenceinké. Ezzel a tartási módszerrel a kalitka ára megspórolható, és a papagájok is nagyobb életteret kapnak kevesebb korlátozással, amit egész biztos meghálálnak.
A kutya-és macskatulajdonosok pontosan tudják, micsoda nehézségeket képes okozni kedvenceiknél a tüzelési időszak. Mindenki hallotta már a macskák egész éjszaka tartó nyávogását és hallott már a tüzelés miatt megszökő kutyákról. Ebben az időszakban tollas kedvenceink viselkedése is kihívásokat tartogat.
Trópusi éghajlathoz szokott tollas kedvenceinket többféle betegség is fenyegeti. A többi háziállathoz hasonlóan a papagáj sem tudja elmondani, hogy mi baja van, az idejében történő felismerés a gazda feladata, ez pedig gyakorlott szemet és megfelelő odafigyelést kíván. Kellő felkészültséggel a legtöbb madárbetegség viszonylag könnyen megelőzhető.
Ember-papagáj kapcsolatban mindig is ott volt és ott lesz a csípés, mint általános probléma. Sajnos ez a jelenség sokszor okozza az elválást, ezért fontos megismerni a hátterét és a megfelelő kezelést, mert ez a dolog kordában tartható.
Sokszor nem egyszerű eldönteni, hogy mi a jobb: ha párban (esetleg nagyobb kolóniában), vagy egyedül tartjuk a papagájunkat. Számos érv létezik mindkét tartási mód mellett.
Nagyobb madárállományok, galambtenyészetek, papagáj tenyészetek esetében súlyos betegségként terjedhet el az ornitózis, más néven papagáj kór. A betegség alattomos és veszélyes, mivel rendkívül virulens, ezért belepusztulhat a komplett állomány és elkaphatja a beteg madarak gazdája is, ezért a felismerés és az időben történő reagálás rendkívül fontos.
A madártartás tudománya napjainkban rohamosan fejlődik. Korosabb társaink még emlékezhetnek a 30-40 éve a családi, ismerősi körben tartott papagájokra - ez rendszerint egyetlen madarat, általában hullámos papagájt jelentett, kicsi kalitkában tartva, néha kiengedve a lakásban. A közelmúltban a táplálkozás is nagyon statikus volt, kizárólag magokkal etették a madarakat.
A papagáj tartás egyik legnagyobb szépsége, ha madarunk barátként tekint ránk. A legtöbb esetben ennek eléréséhez rengeteg idő és türelem szükségeltetik. Kézzel nevelt madárral persze kisebb a kihívás, de egy szülők által felnevelt, fiatal példánnyal is jók az esélyek.
Előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a papagájunkat hordozóba kell tennünk, például mert időszakos orvosi kivizsgálásra kell őt vinnünk. Ez sosem egyszerű feladat, mert a madár önként nem adja könnyen a szabadságát, erőszak alkalmazásával pedig kedvencünk testi épségét kockáztatjuk.
A madarak társas lények, a természetben madárrajokba verődve élnek fajtársaikkal. Együtt kelnek és fekszenek, együtt mennek táplálkozni és együtt játszanak, bizonyos fajok még a költés idejére sem távolodnak el túlságosan a falkától. Ha valamilyen körülmény miatt egyedül szeretnénk tartani a madarunkat, arra fel kell készülni, hogy ne a papagáj lássa kárát.
Az óriás papagáj tartása csupa kihívás. Nem egyszerű az élet ezekkel az erős papagájokkal. Az ara papagáj tartása hatalmas elkötelezettséget jelent és tudomásul kell venni, hogy nem mindenkinek való egy ilyen jellegű és ekkora feladat.
A Magyarországon kereskedelmi forgalomban beszerezhető papagáj fajok egy része nemzetközi nyilvántartási kötelezettség alá esik. Érdemes megismerni a nyilvántartással kapcsolatos teendőket, ha ilyen madár beszerzését tervezzük.
