A háziállatként vagy hobbimadárként tartott, otthoni papagájok kivétel nélkül egy nagy csoportba, az úgynevezett papagájalakúak közé tartoznak. ők pedig a a madarak osztályának egyik rendjébe tartoznak rendszertanilag, besorolásuk összesen 443 fajt számlál. Sokuk a legtöbb rajongónak már ismerős lehet.
Ismerős hirdetési szöveg ez, melybe bele lehet futni néha, és elsőre talán még meggyőzően is néz ki. De érdemes bepillantani a színfalak mögé, mert az efféle mutatvány bár vevőcsalogató, de nem minden esetben azt takarja, amit gondolunk, és más buktatók is fel tudnak merülni egy ilyenfajta üzletnél. Már maga a beszéd mint fogalom sem teljesen egyértelmű, mert nem emberi értelemben kell gondolni rá: a beszélő papagáj csak nagyon ügyesen utánoz.
Egy hullámos papagáj átlagosan 4-10 évig él. Annak ellenére, hogy a megfelelő gondozásban részesülő, kedvtelésből tartott egyedeik bizonyos esetekben akár 15 évet is a gazdival tölthetnek, általában a hullámosok élettartama viszonylag rövid. Szerencsére vannak módszerek, amivel megállapítható, a baj van. Aki ilyen madarat tart, az általában idővel el is veszíti őt - szemben a 60 évet is lenyomó óriáspapagáj gazdáival, mert ott ez a helyzet gyakran megfordul, és a madár marad árván.
A papagáj fajták igen széles skálán mozognak a méret és mindenféle egyéb paraméter szerint. Itthon a tenyérnyi méretű veréb- vagy hullámos papagájoktól elindulva, egész a legnagyobb méretű arákig tart a papagáj-skála. De minden fajta eltérő igényekkel rendelkezik, és nem is mindegyik való mindenkinek. A vásárlás pedig még csak a kezdet, a papagájok tartása napi szintű kihívás elé állítja a gazdit és az egész családot is.
Az óriás papagáj tartása csupa kihívás. Nem egyszerű az élet ezekkel az erős papagájokkal. Az ara papagáj tartása hatalmas elkötelezettséget jelent és tudomásul kell venni, hogy nem mindenkinek való egy ilyen jellegű és ekkora feladat. Kisebb madárral szerzett tapasztalat előnyt jelent. A tartás során a gazdi nagy értékű tapasztalattal gazdagodik, melyet a későbbiekben is folyamatosan hasznosíthat.
Házi kedvenceinknél az emberrel való megfelelő kapcsolat és viszony kialakulásához nagyon fontos a madarak számára a minél nagyobb
biztonságérzet és az egészséges mértékű önbizalom megléte. Ezeket a tulajdonságokat tudatosan lehet építeni, amire nem szabad sajnálni az energiát, mert megtérül. A gazdi feladat megértetni és megszoktatni a madárral, hogy házi tartásnál ezek a veszélyek őt nem fenyegetik.
Papagáj és ember kapcsolatában az egyik legszebb pillanat, amikor a madár először csak engedi, később már kimondottan igényli gazdájával a fizikai kontaktust és a simogatást. De idáig sokszor rögös és kihívásokkal teli út vezet. Nagyon sok múlik a papagáj emberekkel kapcsolatos gyerekkori élményein. Egy kis rákészüléssel azonban gond nélkül megoldható a kontaktus, sőt, egy idő után a papagájban kifejlődik egy igény az emberrel való fizikai érintkezésre is.
Az összes papagáj fajtáról egyaránt elmondható, hogy valamilyen egzotikus helyről származik. Ennek megfelelően a táplálkozási igényeiket sem lehet teljeskörűen kielégíteni csupán eleséggel, szükséges különféle kiegészítők alkalmazása is. Ezek pótlására a papagáj gazdijának többféle lehetősége is van. A papagájtartáshoz fontos megismerni, hogy milyen anyagból és nagyjából mennyire van szükség az egészség megőrzéséhez.
A papagáj életciklusának meghatározó szakasza a fiatalkor. Itt dől el a külvilággal, a társaival és persze gazdájával, az emberrel alkotott viszonyának minősége, kifejlődik a személyiség, és eldől az a lényeges kérdés is, hogy kezes lesz-e a madár. A nevelés ebben a korban a legeredményesebb, ilyenkor nagyon fogékony az új dolgokra, és amit ilyenkor megtapasztal, az élete hátralévő részében elkíséri.
Az otthon tartható papagáj fajok királya az ara papagáj. Ő a legnagyobb testű és a legnagyobb erejű papagáj is egyben, de megfelelő törődés és bánásmód esetén egyáltalán nem él vissza fizikai adottságaival. Rendkívül intelligens és barátságos, a gazdájához, ha egyszer megszokta, nagyon tud ragaszkodni. A papagáj kézbarátra szelídítése hol több, hol kevesebb fáradtsággal járó feladat, de mindig sikeres.
A testbeszéd fogalmát elsősorban az emberi pszihológia és a viselkedéstan kapcsán ismerhetjük, de ugyanúgy jelen van az állatvilágban is, és ha jól ismerjük a jeleket, rengeteg hasznos információt tudhatunk meg vele a papagájunkról. A testbeszéd megértésével a papagáj viselkedése sokkal kiszámíthatóbb. A különféle üzenetek megfelelő értelmezése megkönnyíti a papagájtartás mindennapjait. Érdeklődés, élénkség, fáradtság, harag - ezek mind világosan megjelennek a madár mozgásában, nézésében.
Szaporítás során, de az egészséges hétköznapokhoz is fontos megismerni a papagáj és a kálcium kapcsolatát. A kálcium a legszéleskörűbben felhasznált ásványi anyag a testben, a csontok építőanyaga, a merevséget biztosítja nekik. Alacsony kálciumszint esetén a madár legyengül, emellett pedig a csontok egészséges állapotának fenntartásához és a papagáj általános egészségének megőrzéséhez is elengedhetetlen. Bevitelének többféle formája is létezik, amiből választani lehet.
Mindenfajta állattartás egyik legelemibb követelménye a tisztaság. Lakásban tartott háziállatoknál ez hatványozottan igaz. A papagájok, ezek a természetes környezetükből kiragadott állatok, különösképpen érzékenyek tudnak lenni a nem megfelelően tiszta környezetre, könnyen elkapnak belőle valamilyen kórokozót. Az élelemtároló edények, rekeszek is mindig tiszták és rovarmentesek kell, hogy legyenek.
A emberben szunnyadó madarazási hajlamot könnyen felszínre hozhatja barátoknál, ismerősöknél látott házi kedvenc, papagájos tv-műsor, vagy akár egy plázalátogatás, ahol valamelyik kirakatban impozáns madárkolóniát láthatunk. Az internetes médiában is gyakran találkozni papagájos videókkal, képekkel, amik felkelthetik az egyébként eddig kevésbé érdeklődő, laikus ember figyelmét. A tollas kedvenc tartása sok szempontból több probléma és kötelesség, mint egy négylábúé, persze rengeteg mellette a pozitívum is.
Tudjuk, hogy az ember életciklusát a világos és sötét időszakok, vagyis a nappalok és éjszakák állandó váltakozása milyen nagy mértékben képes befolyásolni. Aki járt már falun, jó eséllyel hallotta a legendát, miszerint a tyúk fejét a szárnya alá dugva az állat azonnal elalszik. Na de hogy van ez a papagájoknál?
A kutya-és macskatulajdonosok pontosan tudják, micsoda nehézségeket képes okozni kedvenceiknél a tüzelési időszak. Mindenki hallotta már a macskák egész éjszaka tartó nyávogását és hallott már a tüzelés miatt megszökő kutyákról. Ebben az időszakban tollas kedvenceink viselkedése is kihívásokat tartogat. Előfordulhatnak egymás közötti súlyos viták és ilyenkor az sem rendkívüli, ha a papagáj az ember ellen fordul, amit máskor sose tenne.
Trópusi éghajlathoz szokott tollas kedvenceinket többféle betegség is fenyegeti. A többi háziállathoz hasonlóan a papagáj sem tudja elmondani, hogy mi baja van, az idejében történő felismerés a gazda feladata, ez pedig gyakorlott szemet és megfelelő odafigyelést kíván. Kellő felkészültséggel a legtöbb madárbetegség viszonylag könnyen megelőzhető. A többi állat gazdájához hasonló módon a papagáj tartók mindennapi rutinfeladatai közül sem hiányozhatnak a megelőzés módszerei, alkalmazásukkal hosszú, boldog és persze egészséges lesz a papagájlét.
Ember-papagáj kapcsolatban mindig is ott volt és ott lesz a csípés, mint általános probléma. Sajnos ez a jelenség sokszor okozza az elválást, ezért fontos megismerni a hátterét és a megfelelő kezelést, mert ez a dolog némi szoktatással és kis neveléssel egész jól kordában tartható. Egy kis okítással a csőr használata finomítható, mivel a papagájok alapvetően nagyon intelligensek és hamar megértik, ha egy viselkedésformájuk eltér a gazdi által elvárttól.
Sokszor nem egyszerű eldönteni, hogy mi a jobb: ha párban (esetleg nagyobb kolóniában, röpdébe telepítve), vagy egyedül tartjuk a papagájunkat. Számos érv létezik mindkét tartási mód mellett. Egy biztos: mindkettő számos feladatot ró a gazdira, mert a papagájtartásnak semelyik formája nem könnyű feladat. Ha kiszakítva érzi magát a papagájcsapatból, falkából, az súlyos mentális betegségek alapját jelentheti.
Ki ne érezte volna már a saját bőrén a téli, szürke, napfénymentes napok okozta fáradt, rosszkedvű életérzést? Nem egy kellemes dolog. Tollas kedvenceink ugyanúgy érzékenyek a fényhiányra, mint mi magunk. De milyen és vajon napi szinten nézve a kérdést, mennyi fény kell a papagájnak, hogy jól érezze magát? A természetes napfény a vadon élő madarak elsődleges D-vitamin forrása, de a lakásban, az ablak mögött ez hozzájuk már nem jut el, pótlását meg kell oldani.
Nagyobb madárállományok, galambtenyészetek, papagáj tenyészetek esetében súlyos betegségként terjedhet el az ornitózis, más néven papagáj kór. A betegség alattomos és veszélyes, mivel rendkívül virulens, ezért belepusztulhat a komplett állomány és elkaphatja a beteg madarak gazdája is, ezért a felismerés. Az ornitózis, más néven papagájkór, ami ha felmerül valakinél, akkor az időben történő reagálás rendkívül fontos. A betegség a papagájtartókat és a tenyésztőket is fenyegeti.
A kutya-és macskatartók sokat tudnának mesélni az egész éjjel nyávogó, vonyító, alkalmanként verekedésbe bonyolódó, vagyis igencsak kellemetlenül viselkedő kedvencükről, akit a tüzelési időszak bolondított meg. A madaraknál is létezik hasonló jelenség, és ha egy ara papagáj rákapcsol az őrületre, az nagyon kellemetlen. Az addig kezes, barátságos kedvenc egyik napról a másikra morózussá, csípőssé, agresszívvá válik még az imádott gazdival szemben is, amit tudni kell kezelni.
A madártartás tudománya napjainkban rohamosan fejlődik. Korosabb társaink még emlékezhetnek a 30-40 éve a családi, ismerősi körben tartott papagájokra - ez rendszerint egyetlen madarat, általában hullámos papagájt jelentett, kicsi kalitkában tartva, néha kiengedve a lakásban. A közelmúltban a táplálkozás is nagyon statikus volt, kizárólag magokkal etették a madarakat. A társaság iránti igény kielégületlensége mentális betegségekhez is vezethet az arra hajlamos fajtáknál, mint például a szürke jákópapagáj és a kakaduk alfajai.
A papagáj tartás egyik legnagyobb szépsége, ha madarunk barátként tekint ránk. A legtöbb esetben ennek eléréséhez rengeteg idő és türelem szükségeltetik. Kézzel nevelt madárral persze kisebb a kihívás, de egy szülők által felnevelt, fiatal példánnyal is jók az esélyek, mindössze türelem és kitartás kell. A tudatos foglalkozás sikerre vezet, mert ezek a madarak alapvetően barátságosak és hatalmas a szociális igényük.
A papagájok betegségeiről szóló sorozat mostani részében a fertőző betegségekre koncentrálunk. Ezekkel lehet a legjobban illusztrálni, hogy mennyire fontos papagájaink élőhelyének rendszeres és alapos tisztán tartása az élőhely típusától és a madár fajtájától függetlenül, minden esetben. Tapasztalt szem és rengeteg odafigyelés kell ahhoz, hogy a papagájbetegségre utaló viselkedésváltozásokat időben észre tudjuk venni.
Rendszeresen előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a papagájunkat hordozóba kell tennünk, például mert időszakos orvosi kivizsgálásra kell őt vinnünk. Ez sosem egyszerű feladat, mert a madár önként nem adja könnyen a szabadságát, erőszak alkalmazásával pedig kedvencünk testi épségét kockáztatjuk. Ez a helyzet mindig komoly stresszfaktor a gazdának és a madárnak is, és a gyakorlás persze ezen a téren is igen komoly előny.
Azt tudjuk, hogy a papagáj magevő. A sok választható magon túl azonban van mégegy variációs lehetőség a táplálásnál: a csíráztatott magvak. Egy kis munkával általuk rengeteg extra vitaminhoz és ásványi anyaghoz juthatnak madaraink ezzel a ma már akár a boltokban is (emberek számára) megvehető eledellel. A monodiéta csak a haszonállatoknál vezet eredményre, az egzotikus madaraknál az egészség kulcsa a változatosan variált táplálék.
A madarak társas lények, a természetben madárrajokba verődve élnek fajtársaikkal. Együtt kelnek és egyszerre alszanak el a fák tetején, együtt mennek táplálkozni és együtt játszanak, bizonyos fajok még a költés idejére sem távolodnak el túlságosan a falkától, mert a biztonság náluk első számú prioritás. Ha valamilyen körülmény miatt egyedül szeretnénk tartani a madarunkat, arra fel kell készülni, hogy ne a papagáj lássa kárát.
Madarat tolláról, tartja a közmondás, és ebben sok az igazság a papagájok szempontjából is. Az egészséges tollazat madarunk elengedhetetlen és legalapvetőbb tartozéka. Akadhatnak azonban kihívások, amikkel olyankor szembe kell nézni és segíteni kedvencünkön ezen a téren is, hogy épek legyenek a tollai. A tollállomány évszakonként is változhat és akár teljesen átalakulhat, ezen nem kell meglepődni, ha eljön az ideje, sőt, a papagáj néha még szinte meg is kopaszodik.
A természettől elszakadt-elidegenedett ember egyre inkább próbálja közelebb hozni magához az állatokat. És ha háziállatról beszélünk, manapság már mindenképpen meg kell említeni a papagájt, mint lehetséges választást. Ez az okos és gyönyörű madár hosszú ideje háziasított, nem csak elviseli, de igényli is az ember közelségét és képes a négylábúakhoz hasonló szinten ragaszkodni hozzá, ami persze felelősséggel is jár. A népszerű és ismert fajták csak a papagájok töredék részét fedik le. Az internetnek és az egyre szaporodó nemzetközi börzéknek és vásároknak köszönhetően rengeteg, eddig ismeretlen faj talál gazdára itthon is.
Vásárlás szempontjából a papagáj ugyanolyan meggondolandó dolog, mintha négylábú kedvencet szeretnénk. Itt is bele lehet futni a klasszikus hibákba: a papagáj is lehet beteg, alulfejlett, esetleg túltenyésztett, vagy fajtájánál fogva egész egyszerűen nem ideális (például panelba vásárolt kakadu vagy ara papagáj). Sok szempontot körbe kell tehát járni a papagájbeszerzés előtt. Minél nagyobb a madár, annál nagyobbak az igényei és a vele járó kihívások is a testmérettel arányosan nőnek, a választást tehát alaposan meg kell gondolni és felmérni a lehetőségeket.
Az állattartás - legyen szó bármilyen háziállatról - mindig sarkalatos pontja a megfelelő takarmányozás. A papagájok a trópusokról származnak, Európában egyik fajuk sem őshonos, így a megfelelő eleség kiválasztása mindig tartalmaz kihívásokat. A papagájoknak nem felel meg akármi, és sokuk válogatós, így nem is fogad el akármit. A gazdi feladata betartani néhány alapelvet, hogy a madár ne szenvedjen hiányt semmiben. Ha mindene megvan a táplálkozás terén, az ara papagájra általában hosszú és egészséges élet vár.
A Kis Herceg című remekmű óta tudjuk, hogy háziállatot tartani mindig sok felelősséggel jár. A mesében egy róka volt az alany, és bár ő nem egy klasszikus házi kedvenc, mégiscsak hasonlít a leggyakrabban tartott négylábúakhoz, a kutyához és a macskához. De felelősség és feladat kérdésében a papagájok sem maradnak alul! A tapasztalat megszerzése itt is elengedhetetlen és semmivel nem pótolható, mert ezek a madarak igazán üde és egyedi színfoltjai a természetnek.
A papagáj természeteshez közeli állapotának megtartása a madáregészség egyik kulcsa. A kapaszkodás, a mozgás és a táplálkozás két lényeges eleme a karmok és a csőr, melyek mérete időnként szabályozásra szorulhat. Ez egy kis tapasztalat begyűjtésével és a megfelelő eszközzel részben otthon is elvégezhető. Optimális esetben a növekvő testrészek kopnak is, de különféle madártartási problémák illetve nem megfelelő kalitkaberendezések miatt növekedésük meghaladhatja az egészséges mértéket.
A papagájok egyik nagy kedvence a tojás alapú lágyeleség. A tojásban található fehérje rendkívül fontos madaraink egészséges táplálkozásához, de nem szabad túlzásba vinni az adagolását. Az ideális mennyiség időszakonként eltér, ez a fajta táplálék a tojásrakás és a költés időszakában a legfontosabb. Lágyeleséget különféle módokon el lehet készíteni illetve bolti verziója is létezik, és szinte minden papagáj esetében lesz legalább egy, amit szívesen eszik.
Eredeti élőhelyén, a trópusokon a papagáj kedvére válogathat a friss és finom gyümölcsök között. Ez a tápláléktípus a háziasított madár étrendjéből sem hiányozhat, de nem mindegy, hogy mit, mikor, mennyit és hogyan adunk nekik belőle. És persze ott a két örök ellenség, a válogatás és a harácsolás is, emellett az ízlésük néha 180 fokos fordulatot is vesz. Hogy mi alapján döntik el, ízlik-e nekik a felkínált gyümölcs, az igazán nem ismert, egyedül a tapasztalat tud segíteni benne.
A papagájok egyik alaptulajdonsága, hogy mindent megrágnak. Ennek következménye sajnos nem ritkán a mérgezés. Ha a madár beteg, és a szervi betegséget sikerült kizárni, akkor mérgezésre gyanakodhatunk. Ilyenkor érdemes körülnézni a lakásban, hogy a madár mit rágott meg, mert minden információ szükséges lehet a gyógyuláshoz. Tünetei például, hogy a tollait felborzolja, nem eszik, keveset mozog. A gazda feladata ezeket a tüneteket észrevenni, melyben a tapasztalat adja a legnagyobb támaszt, ennek persze ki kell fejlődnie.
Hogy meddig is él egy papagáj, az nagyrészt a gazdáján múlik. Ő adja meg a madár számára az élőhelyet, és ő teremti meg a feltételeket az életben maradáshoz, és ezt lehet jól és rosszul is csinálni. A többi a papagáj adottságain, és kis részben a szerencsén is múlik, mert egy hirtelen baleset is végzetes lehet. A zöldszárnyú ara papagáj ára 500.000 Ft felett indul, a nagy katonaara már 600.000, de van, ami már többmilliós összegbe fáj.
Az emberhez, vagy annak többi háziállatához hasonlóan a papagájnak is létszüksége a megfelelő mennyiségű és fajtájú vitamin. Az ő esetükben, mivel kontinensünkön egyetlen fajtájuk sem őshonon, ez egy kicsivel komplikáltabb kérdés, mint a kutyák vagy macskák esetében. Szerencsére a tudomány már képes megadni a választ. Ha a madár, bár egészséges (állatorvos által minősített, negatív székletminta, vérminta), de mégis levert, kedvetlen, keveset mozog. Ez a tünet általában táplálkozási elégtelenségre, azaz vitaminhiányra mutat.
Néhány emlős kiemelkedik az állatvilágból azáltal, hogy segítenek a rászorulóknak. A papagájok körében sokáig egyáltalán nem volt észrevehető ez a jelenség, ez azonban a közelmúltban megváltozott, az afrikai szürke papagájnak köszönhetően. Egy kreatív kísérlet ugyanis áttörést hozott a viselkedésvizsgálatban. A papagájok imádják, ha foglalkoznak velük és ha feladatokat kell megoldaniuk. A tudomány pedig mindig profitál ezekből a kísérletekből.
Madarat tolláról, tartja a mondás első fele, és ezt a papagájtartóknak mindenképpen meg kell fogadni. A tollak egy madár alapfelszerelési közé tartoznak, repülés, mozgás, fűtés: a funkciók száma igen hosszú, állapotuk pedig sokat elmond a papagáj általános egészségi állapotáról, mentális helyzetéről. Mi az oka a tolltépésnek és mindez miben különbözik a természetes tollvesztés, vagyis a vedlés folyamatától? Ebben a posztban összeszedtünk mindent a tollakról.