Számtalan teória kering a papagájok kimagasló beszédkészségéről. Fajtól és nemtől függetlenül valóban sokuk képes eltanulni emberi szavakat a gazdájuk által beszélt nyelven és ezt a tudásukat szeretik is megcsillogtatni. A gazdit is hatalmas (és jogos) büszkeség tölti el, amikor papagája a rokonok, barátok előtt kezd el szövegelni, sokszor zavarbaejtő tökéletességgel utánozva az emberi beszédet. Bebizonyosodott, hogy a kistestűtől kezdve a legnagyobbakig mindegyik faj között vannak tehetséges egyedek, akik sokszor tanítgatás nélkül is beszédre fakadnak, akár teljesen váratlanul.
A beszédképesség egyik kulcsa a papagájnyelv és az emberi nyelv közötti átfedésekben rejlik. A magyarországi hullámos papagájok igen nagy hányada kapja a Gyuri nevet, mert erre hasonlít a legjobban a saját csipogásuk, csipogásukba nagyon könnyű belehallani ezt a szót és ha tanítják őket, akkor is ez szokott lenni az elsőszámú kifejezés, amivel a gazdájuk próbálkozik. És nagyon helyesen, mert az áltlagos képességekkel rendelkező madár azokat a szavakat tanulja el hamar, amiket magától is majdnem kimond. Az ara papagájok neve kiáltásukból származik, amit magyarul "a-raaa"-ként, angolul "ma-caaaw"-ként lehet kihallani. Megállapítható tehát, hogy a beszédre tanítás egyik legfontosabb eleme az első 1-2 szó hasonlósága a madárbeszéddel. Ilyen szavakkal próbálkozva jobb az esély a sikerre.
Bizonyos kutatások összefüggéseket vélnek felfedezni a papagáj neme és a beszédkészsége között, és a mérleg egyértelműen a hímek felé billen. Ennek valószínűleg leginkább az az oka, hogy a hímek beszédesebbek, ezt főleg a nagytestű fajoknál lehet jól megfigyelni. Mivel ők alapvetően többet szövegelnek, mint a tojók, és sokkal harsányabbak is, ezért valóban könnyebben taníthatók. Szintén sokat számít, hogy van-e a közelben madártárs, vagy papagájunk az emberre fixál. A többedmagával tartott madár társaival egész nap papagájul beszélget, így a tanítgatásra kevésbé fogékony illetve amit tanul, azt hamar el is felejti. Emiatt általában hatékonyabb egyedül tartott papagájt tanítani, persze a magányos tartás további problémákat hozhat magával a viselkedés és a mentális egészség terén, ezért ha van rá lehetőség, inkább csapatban kell tartani a papagájokat, amelyikben megvan a tehetség, az így is megtanul beszélni.
A tanítás maga nem egyszerű folyamat. Szerencsések azok a gazdik, akinek a papagája magától megtanul beszélni, merthogy ilyen is létezik. Az arra fogékony, a gazdira vagy a családtagokra megfelelően odafigyelő madár egyszercsak megszólal, elkezdi mantrázni azokat a szavakat, amik valamiért megragadtak benne. A nagytestűeknél, például az aráknál gyakori jelenség, hogy ha egy megtanul beszélni és lelkesen csinálja, a többiek tőle fogják eltanulni a szavakat, mert utánozni szeretnék. Ez a spontán tanulási folyamat a csapatban tartott madaraknál a leggyakoribb, őket nehezebb egyesével, a csapatból kiemelve tanítgatni, illetve aki így tart papagájokat, annak erre általában a szándéka és a lehetősége is kevesebb. Az egymástól eltanulás sokszor vírusszerűen elterjed az állományban.
A papagájnevelésre általánosan igaz, hogy csak jutalmazásra épülhet, büntetésre soha. A kutyáknál esetlegesen működő fenyítés, amit például szobatisztaságra nevelés vagy tiltott területek elkerülésére alkalmaznak, a papagájok esetében garantáltan csődöt eredményez és pillanatok alatt tönkreteszi a nehezen felépített gazdi-madár kapcsolatot, sokszor helyrehozhatatlanul. A tanítás tehát mindig jutalmazásra épüljön. Kitartóan kell mondogatni a madárnak azt az egyetlen szót, amit kezdetben meg szeretnénk tanítani neki. Ez az első szó rövid legyen és hasonlítson valamire, amit magától szokott mondogatni papagájul. Lényeges a tanítás időpontjának megválasztása. Ki kell tapasztalni, hogy a madárnak mikor jár csúcsra a szociális igénye, mikor vágyik a leginkább az emberi társaságra. Mivel ők hangulatállatok, de egy nagyjából állandó élettani ritmus szerint működnek, ezért érdemes ezt az időszakot kifigyelni. Amikor kedve van kézre ülni vagy játszani, akkor lehet próbálkozni a tanulással is.
Amennyiben lehetséges, az étkezését is ehhez a módszerhez kell igazítani, azaz ne lakassuk jól, mielőtt tanítani kezdenénk. Étellel nagyon sok mindenre lehet inspirálni őket, igazából ez a legjobb jutalom. A tanításhoz a kedvenc eledeléből érdemes bekészíteni néhány szemet és ha igyekszik kimondani a szót, amit ismételgetünk neki, azonnal meg kell jutalmazni egy kis falattal belőle. Ennek a fajta pozitív benyomásnak mindig megvan az eredménye és a papagáj idővel meg fogja érteni az összefüggést a beszéddel való próbálkozás és a jutalomfalat között. A legjobb ezt az egészet a társaktól elkülönítve végezni, bár megeshet, hogy valamelyikük hamarabb fog megszólalni, mint a kiszemelt madár.
Szintén eredményes lehet a magnós, illetve ma már valamilyen modernebb technikai eszközt alkalmazó módszer, ahol egy erre rendszersített berendezéssel játszuk le a papagájnak a szöveget, amit meg akarunk neki tanítani. Előnye az automatizáció, hátránya, hogy megunhatja, illetve a jutalommal történő motiválás erejét is elveszítjük így. Szintén eredményre vezethetnek a rádiós vagy tévés műsorok. Sokan ezzel a módszerrel kötik le napközbenre a madarat, hogy ne unatozzon, bekapcsolnak neki egy tetszőleges médiát. Ennek is megvan a maga előnye, mert így a papagáj rengeteg emberi beszédet hallhat, de hátrány, hogy nem célzottan kapja a tanulnivalót, illetve az állandóan felbukkanó zenék is ki tudják zökkenteni a tanulásból. De néhány sláger dallamát könnyedén el tudja tanulni így, az biztos.
Mivel az ember hasonlóan a tollasokhoz fiatal korban a legfogékonyabbak az új dolgokra, ezért érdemes a tanítást mihamarabb elkezdeni. A fiatal madár még nagyon érdeklődő és amit ebben a korban megjegy, az általában egy életen át elkíséri. A kézzel nevelés ebben az esetben ad egy kis extra előnyt, mert az így felnevelt madár elsősorban az emberre, és nem a többi papagájra koncentrál, bár ennek az állapotnak hátrányai is vannak, mert később ebből fejlődik ki az úgynevezett hibás (kettős) bevésődés. Beszédtanulás szempontjából azonban kifejezetten előnyös.
Ha a papagájjal sikerült megtanultatni néhány egyszerű szót, következő lépésként meg lehet próbálni ezeknek a szavaknak a kimondását bizonyos eseményekhez kötni. Ha például a madár képes kimondani, hogy Jó étvágyat, akkor ezt a napi fő etetések (általában reggel és este) előtt sűrűn kell mondogatni neki, hogy hozzá tudja kapcsolni a táplálkozáshoz. Ugyanez működik lámpaoltás vagy letakarás előtt a Jó éjszakát-tal. Ilyen mutatványokra a kicsit tehetségesebb papagájokat már be lehet tanítani. Megfelelő mennyiségű gyakorlás után a tollas magától kezdi majd el alkalmazni ezeket az időzített szövegeket. A papagájok szeretik a rendszerességet, ezt pedig a beszédtanítás során is ki lehet használni.
A papagájok rosszul viselik a kudarcot, márpedig egy tanulási folyamatnál ezt sem lehetséges elkerülni. Ha nem jut eszükbe egy kifejezés vagy nem sikerül megfelelően kimondani, annak általában ordításba torkolló hisztéria a vége. Hogy ezt miként kell kezelni, az egyedfüggő. Van, akit ilyenkor magára kell hagyni és majd lenyugszik ha kitombolta magát, másoknál az válik be, ha a gazdi segít és végigmondja a madárszókincset, amiről majd eszébe jut a nebulónak, hogy mit is szeretett volna kimondania. Alapvetően nem kell megijedni attól, ha így reagálják le a sikertelenséget.
Költési vagy hormonális időszakban, illetve a vedlés által leterhelt papagájok esetében érdemes a tanulási folyamatot félretenni, felfüggeszteni mert ilyen alkalmak idején a madarak dekoncentráltak, idegesek, és az erőfeszítések nem lesznek sikeresek. Amit addig megtanultak, az a problémás időszak elmúltával már könnyen fel lehet eleveníteni, mert alapvetően jó a memóriájuk. Ha a gátló körülmények elmúltak, a tanulási munkamenet tovább folytatható.
A legbeszédesebb papagáj fajok az alábbiak:
- Jákópapagáj: rendkívül népszerű a beszélő papagáj fajok között, mert tisztán, érthetően mondja a szavakat és rengeteg kifejezés megtanulására képes, melyeket a megfelelő időben és helyzetben csillogtat meg. Egy igazán ismert beszélő jákó papagáj a németországi Alex volt, akit évtizedeken át neveltek, tanítottak egy kísérlet keretein belül és aki haláláig 200 szót tanult meg értelemszerűen használni. A hivatalos rekordot a mai napig ő tartja. A jákók társaságigénye hatalmas, nagyon szeretik, ha foglalkoznak velük, ezen tulajdonságukat lehet kihasználni a beszédtanítás során, mert szinte isszák a tudást. Kimagasló intelligenciájuknak köszönhetően ők tudják a legjobban, mikor milyen kifejezést kell használni és mit kell konkrétan mondani.
- Amazon papagáj: mindent megjegyez és borzasztó hangosan, rikoltozva adja vissza a tudományát, ezért trágárkodni csak óvatosan szabad előtte, mert az is beépül a szövegei közé, és vendégség vagy látogatók esetén garantáltan ordítozni fogja. Nagyon okosak, jutalmazással hamar tanulnak.
- Sándorpapagáj: beszéde tiszta és jól érthető. Memóriája hatalmas, komplett mondókákat képes elraktározni a fejében is ezeket gond nélkül visszamondja, amikor úgy tartja kedve. Rengeteget szövegel, nagyon jól le tudja kötni vele magát.
- Barátpapagáj: kis mérete ellenére nagy dumás. A beszéd mellett kitűnő hangutánzó, a háztartás és a környezet hangjait egy kis megfigyelés után teljesen életszerűen elkezdi utánozni, mely tulajdonsága egy idő után meglehetősen zavaró tud lenni - fals autóriasztástól kezdve a valójában nem is csörgő telefonon át egy rakás bonyodalom okozására képes.
- Arák: a beszélő ara papagáj hihetetlenül komikus jelenség, mintha önmagát parodizálná, úgy adja elő a tudományát, elnyújtott eltorzított szavakkal, beleszőve emberi nevetést hosszú, sokszor megfejthetetlen körmondatokat is. Hibája, hogy időnként belezavarodik a mondandóba és ilyenkor éktelenül hangos aaaaa-raaa kiáltásokkal engedi ki a gőzt, megsüketítve a hallgatóságot, aztán mikor újra eszébe jut, mit is akart mondani, onnan folytatja, ahol abbahagyta. Jutalmazással nagyon jól motiválható és az időzítési érzéke is kivételes.
Kategória:
Papagáj tartás
Címkék:
Hullámos papagáj,
Ararauna,
Szórakozás,
Papagáj fajták
Téma: Beszélő papagáj fajok, ara papagáj fajták